Teilnehmende Studenten erinnern sich

 Es kommen in diesem Blog auch die teilnehmenden Studenten zu Wort, teilweise in eigenen ungarischen Beiträgen.

Gergely, Zoli, Adam, Vica:



22.12.2011

a szeptember 13-ai levelem pedig:

küldöm a rövid élménybeszámolómat, remélem ilyesmit remélt. Amennyiben szeretne/szüksége van egy szakmai szemmel írt beszámolóra is, hogy mit is csináltunk pontosan a 4 hét alatt, szóljon!


13.09.2011

Építőtábornak lett meghirdetve, bontótáborként indult, majd végül mégis építőtábor lett belőle.

Egy neves építész szerint az az igazi szakmai gyakorlat számunkra, ha elbontunk, majd fel is építünk egy házat, ha látjuk azt elmúlni és megszületni. Felboncolni egy épületet, hogy aztán a sérült részeket eltávolítva azokat új, ép elemekkel pótoljuk. Így lehet igazán megismerni a szakmánkat, így lehet igazán sokat tanulni s fejlődni. Sokkal többet kaptam ettől a tábortól e téren, mint azt reméltem.
S szerencsére nem csak szakmailag ért meglepetés! Különös élmény volt ilyen lelkes társakkal nekiesni, hogy segítsünk megvalósítani egy rendkívül lelkes és bátor hölgy álmát! A nagy munkában jutott idő arra is, hogy megismerjük egymást, s hogy komoly emberi és szakmai kapcsolatok alakuljanak ki. Olyat kaptam ettől a tábortól, amire abszolút nem számítottam!
Azt hiszem, hogy nem csak mint építészek, mint emberek is jobbak lettünk ez alatt a néhány hét alatt, s nagyon remélem, hogy amit létrehoztunk a kezünkkel és ami kialakult közöttünk, az mind hosszú életű lesz.

Balogh Gergely

____________________





10.2011

Nagyon szép volt a falu és a vidék, a helyiek pedig rendkívül barátságosak és segítőkészek voltak.

A szállás egy közeli épületben történt, matracokon és a hozott hálózsákban. Naponta átlagosan 8-10 órát dolgoztunk, attól függően, hogy mennyire nehéz munkát végeztünk. Naponta háromszor érkeztünk (finom helyi kosztot) a szembenlévő házban. A nap tanulságait legtöbbször egy-két sör kísérete mellett a helyi kocsmában vontuk le, ahol tovább mélyítettük a barátságunkat a helyiekkel is.

A jó hangulat mellett sokat tanultunk szakmailag is a gyakorlat alatt (egyik hétvégén „kikapcsolódásképpen” szerveztünk tanulmányutat is Gyűrűfűre). A tábor alatt mindenféle munkakörben kipróbálhattuk magunkat, egy alkalommal még tervezési ötletelésre is lehetőség nyílt. A tábor végén pedig (ugyan nélkülem), de egy hét alatt feldöngöltek egy falat a résztvevők, ez bámulatos teljesítmény.

A kezelésünkbe vett ház szép lesz, ha egyszer elkészül, de addig még sok tennivaló van rajta, ezért mindenkinek ajánlom a jövő évi részvételt (jövőre lehet, hogy egy még aktívabb tervezési ötletelés előzi majd meg a tábort). A tábor hangulatára amúgy végig jellemző volt, hogy nyitottak voltak a „munkások” véleményére is, adott esetben megfogadták tanácsaikat/ötleteiket, számomra pont ez tette különlegessé. Remélem jövőre is ilyen lesz.

Szabó Zoltán

______________________

21.12.2011

Kedves Helga!

Bocsánat hogy csak most írok, adós maradtam azokkal a gondolatokkal, amiket a kis színes lapokra kellett volna írni. Sajnos nagyon sok dolgom volt az ősz folyamán, így csak most van időm, hogy egy kicsit visszatekintsek.

Összességében nagyon jó volt a Szorosadon töltött idő. Még tavasszal azért látszott jó dolognak, mert a kötelező építési gyakorlatot legalább más egyetemistákkal csinálhattuk. Így utólag ennél is több volt, sok tekintetben néha inkább nyaraláshoz hasonlított. Bár ez akkor, ott helyben túlzásnak is tűnhetett volna...
Voltak nehéz napok, és volt olyan, amikor a munka megakadni látszott. Egyszer egy esős hét miatt, majd pedig nehezen tudtuk eldönteni, hogy hogyan tovább, illetve szakember tanácsára lett volna szükségünk. Talán ha kicsit részletesebben lett volna megtervezve az a rész, akkor ez elkerülhető lett volna. Viszont az fontosabb, hogy ezen hamar túlléptünk. Azt hiszem, hasonló esetekben és az egész idő alatt meghatározó volt az optimizmusod.
Feldobta az egész légkört, hogy megismertünk pár helybelit. Különösen Pistikét emlegetjük azóta is. Bár őt néha arrébb kellett küldeni a munka során, de én nem tudtam rá haragudni. A végén azért egyszer-kétszer sok volt tőle...
Igazából csak azt sajnálom, hogy az utolsó előtti napon el kellett jönnöm, és lemaradtam a pezsgőbontásról.
Azóta egyébként mindenkivel összefutottunk az egyetemen, valakivel rendszeresen is. Kivéve Erikával, mert ő Pécsett tanul, de vele is tartjuk a kapcsolatot.

Jövőre, ha időm engedi, és lesz rá lehetőség, akkor megint lemegyek Szorosadra.

Boldog Karácsonyt és kellemes ünnepeket!

Ádám    

__________________

Nagyon megkésve, de elküldöm a táborral kapcsolatos gondolataimat:

- itt laktam a közelben, de még sosem jártam a nyári munka elõtt Szorosadon, nagyon szép falu,

gyönyörü a táj!

- szakmailag sokat lendített rajtam ez az egy hónap, mert bár tanulunk nagyon sok okos dolgot az iskolában, de pont a lakókörnyezetünket, a vidék építészetét nem ismerhetjük meg részletesebben. nekünk ez sikerült! :)

- a helyiek nagyon barátságosak voltak, barátságok születtek a szomszéd fiúval, meg Mari nénivel is, aki sok szeretettel készítette nekünk süteményeit, és hozta több kiló gyümölcsét.

- a munka végig jó hangulatban telt, sokat viccelõdtünk, jó társaság jött össze. 

- mi, a résztvevõk is szoros barátságot kötöttünk egymással, azóta is tartjuk a kapcsolatot, találkozunk egymással. 

Köszönöm, hogy részese lehettem a nyári munkának, egy életre szóló élmény!

Üdvözlettel:

Pintér Éva